Az eljegyzési gyűrűvel kapcsolatban rengeteg tévhit és téves gondolat van az emberek fejében, ezért úgy döntöttem, hogy a több éves tapasztalatainkat, amelyeket az eljegyzési gyűrűk készítése során összegyűjtöttünk, megosztom veletek.
ELJEGYZÉSI GYŰRŰ VAGY JEGYGYŰRŰ?
Az eljegyzési gyűrűt a férfi ajándékozza a hölgynek, többnyire meglepetésszerűen, ezzel a gyűrűvel kéri meg szerelme kezét. Ennek a gyűrűnek ilyenkor nincsen férfi párja, ezt csak a hölgyek kapják. A jegygyűrűket, vagy köznapi nevén karikagyűrűket, a lánykérés után már együtt választják ki a házasodni vágyók.
MIRE SZOLGÁL EGY MAI ELJEGYZÉSI GYŰRŰ?
Az eljegyzési gyűrű kifejezi a férfi szerelmét a nő iránt, akkor adja át, amikor megkéri a hölgy kezét, ezután a gyűrű új gazdája bárhol jár, láthatják rajta, hogy eljegyezték.
MELYIK KÉZEN HORDJUK AZ ELJEGYZÉSI GYŰRŰT?
Az eljegyzési gyűrűt a jobb kéz gyűrűs ujján szokás hordani egészen az esküvő napjáig, majd az esküvő után átkerül a bal kézre, mert innentől kezdve a jobb kéz gyűrűsujján már a karikagyűrű lesz. Kivételt képez, ha a karikagyűrűt és eljegyzési gyűrűt ugyanazon az ujjon, egymás mellett szeretnénk hordani. Természetesen, ezek nem kőbe vésett szabályok, ha valaki másképp szeretné, nyugodtan hordja úgy, ahogy kényelmes.
MILYEN EGY MAI ELJEGYZÉSI GYŰRŰ?
A 21. század eljegyzési gyűrűje legtöbbször fehéraranyból készül, közepén egy darab nagyobb gyémánt általában egy karmos foglalatban van, a központi kő foglalata mellett a gyűrűsínbe sokszor kisebb gyémántok is kerülnek. Nálunk egyre többször ilyet választanak, és azt tapasztaljuk, hogy a lányok is szeretik a plusz kicsi gyémántocskák adta csillogást.
Íme két példa:
MEKKORA LEGYEN AZ UJJMÉRET, LEHET-E UTÓLAG ÁTMÉRETEZNI, LEHET-E MÉRETET MÓDOSÍTANI, HA TÖBB KŐ IS VAN A GYŰRŰSÍNBEN?
Az ujjméretet Magyarországon a gyűrű belső kerületének milliméterében határozzuk meg. Egy vékony testalkatú fiatal lány ujjmérete általában 47-50-es, egy átlagos testalkatú hölgy ujjmérete 51-53 körüli, és egy idősebb vagy erősebb testalkatú hölgy ujjmérete 54-57-es méret körül szokott lenni. De természetesen ezek a számok nem mindig ilyen egyértelműek, egyik kolléganőnk normál testalkatú, mégis nő létére nagyon nagy az ujjmérete, hisz nem vagyunk egyformák. Nem kell azonban aggódni az ujjméret miatt, mert utólag szinte bármelyik eljegyzési gyűrűnk módosítható, akkor is ha, ha vannak plusz kövek a gyűrű- sínben. Nagyon sokszor a lánykérés után már együtt jön el hozzánk az ifjú pár, és itt az üzletünkben lévő ötvösműhelyünkben 1 óra alatt beállítjuk a pontos méretre a gyűrűt, még akkor is, ha sok pici kő is van a gyűrűben.
MIT JELENT AZ, HOGY 14 VAGY 18 KARÁTOS ARANY? MELYIK JOBB?
Az aranyról tudni kell, hogy szín formájában egy nagyon jól megmunkálható sárga nemesfém, de túl puha ahhoz, hogy tartós ékszereket készítsünk belőle, ezért alakult ki az ötvözés szokása. A 14 karátos ötvözet 14/24-ed részben, azaz kb. 58.5%-ban tartalmaz aranyat, a fennmaradó 41.5%-ot egyéb ötvöző fémek teszik ki, mint például a réz, az ezüst és egyéb megmunkálhatóságot segítő fémek. Az ékszer színét az ötvöző anyagok adják, a rozé arany ékszer színét főleg a vörösréz ötvözet, a sárga arany színét a sárgaréz, a fehérarany színét, pedig fehér fémek, pl. irídium, ezüst, palládium stb. Tehát a bányászott arany a természetben mindig sárga, csak az ötvöző anyagoktól lesz más színű, pl.: rozé, vagy fehérarany. Ugyanez igaz a 18 karátos arany ékszerekre is, csak ott a színarany tartalom magasabb. A 18 karátos arany 18/24-ed részben, azaz 75%-ban tartalmaz aranyat, a maradék 25% az ötvöző anyag. Hogy melyik jobb? Erre nincs egyértelmű válasz. Ahány ház, annyi szokás. A Skandináv országokban jellemzően a 18 karátos ékszerek terjedtek el, hazánkban viszont legtöbbször 14 karátos aranyból dolgoznak az ötvösök. De angolszász vidéken sokszor előfordul a 9 vagy a 10 karátos ékszer is. Elvileg a 18 karátos ékszerek mivel „puhábbak” jobban kopnak, de, ha egy ékszer tisztességesen el van készítve, akkor 18 karátosként is ugyanolyan masszív és tartós tud lenni, mint a 14 karátos. Inkább elvi mint praktikai kérdés az, hogy 14 vagy 18 karátos ékszert hordunk.
MILYEN DRÁGAKŐVEL VAGY KÖVEKKEL ÉRDEMES DÍSZÍTENI EGY ELJEGYZÉSI GYŰRŰT?
A legkeményebb – és ezáltal legtartósabb – drágakő a gyémánt, mely az un. Mohs skála szerint 10-es keménységű. Nem véletlenül alakult ki az a mondás, hogy a gyémánt örök, mert valóban egy nagyon tartós anyagról van szó. A magas keménysége miatt nagyon szép éles szögekre lehet csiszolni, ezáltal a fényvisszaverő képessége (csillogása) rendkívül jó. Tehát egy gyémánt a tartóssága miatt nem csak esztétikailag, hanem funkcionálisan is nagyon jó, ezért mi a gyémántot szoktuk ajánlani eljegyzési gyűrűhöz.
MIÉRT NEM JÓ CIRKÓNIÁVAL AZ ELJEGYZÉSI GYŰRŰ?
A cirkónia mesterségesen előállított, briliáns gyémántra nagyon hasonló kő, de jóval puhább, ezáltal törékenyebb mint a gyémánt. A probléma ezzel az, hogy egy gyűrű a hétköznapokban rengetek fizikai hatásnak van kitéve, pl. megfogunk egy kilincset, egy evőeszközt, véletlenül hozzáütjük tárgyakhoz, stb. Ez teljesen normális, hiszen a kezünket sokat használjuk, de azt tudni kell, hogy ezt a cirkónia nem bírja. Mindennapos használat esetén hamar apró repedések, törések lesznek rajta, amelyekbe beleül a por és egyéb szennyeződés, ami után már csúnya, szürkés, fénytelen lesz. Míg a gyémánt az aktív használat mellet is, egy tisztítás után újra újkori fényében ragyog.
MILYEN SZÍNŰ ARANY A LEGJOBB AZ ELJEGYZÉSI GYŰRŰK KÉSZÍTÉSÉHEZ?
Mi a fehéraranyat javasoljuk. Egyrészt a gyémánt fehér színét is jól segíti a fehér fém, másrészt, mint ahogy már fentebb írtam, a fehérarany fehér színét az ötvözőanyagoktól kapja. Tudniillik azok az egyéb, nem arany fémek jóval keményebbek, így ötvöseink joggal mondják: kész állapotában közel olyan kemény a fehérarany, mint az acél. Ezért a gyémántok foglalására is nagyon jó, mert nem fognak egykönnyen elkopni a karmok, amik a gyémántot tartják.
A GYÉMÁNTOK MILYEN MÓDON FOGLALJUK BELE AZ ÉKSZEREKBE?
A drágaköveket nem ragasztják, hanem foglalják a foglaló mesterek. A bizsu ékszerekben a kövecskéket csak ragasztani szokták, de a drágaköveket mi úgy tesszük bele az ékszerekbe, hogy egy kis „fészket” alakítunk ki a gyémántnak, amibe a gyémántokat beletesszük, majd magát az aranyat úgy rádolgozzuk a kőre, hogy az biztonságosan benne álljon. Karmos foglalatoknál pedig a karmokba vésünk egy kis árkot, amibe a drágakő peremét bele tudjuk illeszteni, majd a karmok tetejét ráhajtjuk a gyémántra.
MILYEN ÁRON VÁSÁROLJUNK ELJEGYZÉSI GYŰRŰT?
Erre persze nem lehet egy konkrét számmal válaszolni. Fontos, hogy reális áron vásároljunk. Tájékozódjunk, nézzük meg az interneten és személyesen is több üzlet kínálatát, így nagyjából megtudhatjuk, hogy milyen a reális ár egy gyűrűre. Majd válasszuk azt az üzletet, ahol a legtöbb és legjobb szolgáltatást nyújtják a gyűrűhöz. Kedves kiszolgálás, rugalmas vásárlási feltételek, közvetlen kapcsolat az ötvösökkel, akik a jövőben is a segítségünkre lesznek egy esetleges méretmódosítás vagy felújítás esetén, stb.
MEKKORA ÖSSZEGET SZÁNJUNK ELJEGYZÉSI GYŰRŰRE?
Vannak országok, ahol az eljegyzési gyűrű árának komoly jelentősége van, pl. USA egyes területein az esküvő minden költségét a menyasszony családjának kell állnia, de ezért cserébe a vőlegénynek ezzel hasonló értékben kell eljegyzési gyűrűt vásárolnia. Valamint, még olyan szokás is van Amerikában, hogy 3 havi fizetésnek megfelelő értékű eljegyzési gyűrűvel illik megkérni a lány kezét. Magyarországon sokkal kevésbé van a gyűrűnek ilyen anyagias jellege, nálunk elsősorban arra törekednek a házasodni vágyók, hogy szép legyen az ékszer. A mi tapasztalatunk az, hogy nálunk a vevők általában 1-2 havi fizetésüknek megfelelő összeget szánnak eljegyzési gyűrűre.
PLATINÁBÓL IS ÉRDEMES KÉSZÍTTETNI ELJEGYZÉSI GYŰRŰT?
Természetesen igen, de tudni kell, hogy platinával jóval nehezebb dolgozni, a platinának jóval magasabb az olvadási pontja, más szerszámok és komolyabb szakértelem kell hozzá, mint az arany ékszerekhez. A használat során sok különbség nincs a platina vagy a fehérarany használata között, de a platina kevésbé kopik, mint az arany, mert nem olyan rideg, valamint az arany, ahogy kopik egy kicsit sárgás lesz, míg a platina jobban megtartja ezüstös, szürkés színét az idő múlásával. A platina egy nagyon különleges anyag, mi is dolgozunk vele, de a platina ékszerek munkadíja közel négyszerese a fehéraranyénak.
MIRE FIGYELJÜNK A FAZON KIVÁLASZTÁSAKOR?
Mivel ismerjük a jövendőbeli párunkat, tudjuk, hogy milyen munkaköre van, ezért ehhez is igazítsuk a gyűrű formáját. Például, ha a hölgy műtős orvos, és rendszeresen gumikesztyűt kell húznia, nem hordhat nap mint nap egy magasan kiemelkedő mutatós foglalatú gyűrűt, hanem olyat kell választani, ahol a kő az ujjhoz közel helyezkedve, arannyal körülölelve van. Ha viszont mondjuk irodában dolgozik, a billentyűzetet, egy kiálló foglalatú gyűrűvel is tudja használni. Tehát olyan formát válasszunk, amiről el tudjuk képzelni, hogy minden nap fogja tudni hordani.
MIÉRT FONTOS, HOGY A NEMZETKÖZILEG ELISMERT, FÜGGETLEN HRD VAGY GIA DRÁGAKŐLABOR ÁLLÍTSA KI A KÖZPONTI GYÉMÁNTRÓL A CERTIFIKÁCIÓT?
Sajnos az egész világon, mióta drágakő-árusítás létezik, azóta rendszeresen, tudatosan vagy tudtuk nélkül a kereskedők megtévesztik a laikus vásárlókat. Mivel az ékszervásárlók kb. 99.9%-a nem drágakőszakértő, sajnos nincsenek tudatában annak a drágakőnek a pontos minőségével, amit megvesznek, a kereskedők rengeteg fajta tanúsítvánnyal próbálják igazolni a kő minőségét, de sajnos az esetek nagy részében saját maguk állítják egy drágakőről, hogy ilyen-olyan minőségű, ami valljuk be, nem túl hiteles. Természetesen van, hogy helyesek ezek a certifikációk, de sokszor önhibájukon kívül, pl. adminisztrációs hiba következtében helytelen certifikációt adnak a gyémánthoz, ami egy nagyobb kő esetén több százezer, vagy akár több millió forint különbözetet jelent. Ezen problémák elkerülése végett jöttek létre a nagy, nemzetközileg elfogadott FÜGGETLEN drágakő vizsgáló társaságok. Ezek közül kettőnek a szavát el is fogadják nemzetközileg, az HRD vagy a GIA. Ők nem árulnak gyémántot, nem lehet őket megvesztegetni azért, hogy jobb besorolást adjanak egy gyémántnak, mint amilyen valójában, hiszen nekik semmi érdekük nem fűződik ahhoz, hogy valótlant állítsanak, valamint nagyon fejlett gépek és eszközök segítik munkájukat, amik a tévesztés lehetőségét minimalizálják. Egy ilyen vizsgálat végén megállapítják pontosan a gyémánt színbesorolását, tisztaságát, carát súlyát és 3 tényező alapján a csiszolási arányait, valamint még sok egyéb apróságot, ami egy átlag vásárló számára már nem fontos, de a kő pontos identifikálásához elengedhetetlen. Kiállítanak egy hologramos certifikációt, amit sorszámmal látnak el, majd a gyémánt oldalsó peremébe ezt lézerrel beleégetik, így a gyémánt kap egy rendszámot, amivel összeköttetésbe kerül a tanúsítvánnyal. Ezt a sorszámot egy nyílt internetes adatbázisba teszik, amelyhez BÁRKI szabadon hozzáférhet, így könnyen ellenőrízhatő, hogy valóban olyan gyémántot vettünk, amilyet fizettünk. Fontos, hogy csak az HRD és a GIA olyan labor, akik tanúsítványát széleskörűen elfogadják. Persze vannak még más vizsgálók is, akik megfelelőek, de ha biztosra akarunk menni, akkor válasszunk ebből a kettőből. Pici, 3.5 mm alatti gyémántok esetén nem elvárható, hogy ilyen certifikációja legyen a kőnek, mert az apró gyémántoknál drágább lenne a nemzetközi vizsgálat, mint a gyémánt értéke, ilyen kicsi köveknél fogadjuk el a kereskedők certifikációját, nincs akkora értékük, amiért egy kereskedő megkockázatná, hogy tudatosan rosszabb gyémántot adjon.
MILYEN CSISZOLÁSI FORMÁJÚ LEGYEN A KÖZPONTI KŐ?
A legtöbb fényvisszaverő képessége a kerek briliáns csiszolású gyémántnak van, 58 lapra, azaz fazettára van csiszolva, ezt 1919-ben Michael Tolkowsky alkotta meg, az 58 fazetta egy bizonyos megfelelő szögben kell, hogy álljon, ami az optimális csillogást biztosítja a drágakőnek. A technika előrehaladtával egyre pontosabbak a számítások, és a precizitásnak köszönhetően nagyon pontosan ki lehet mérni, hogy milyen az ideális vagy más néven tripla excellent briliáns. Minél tökéletesebb a csiszolás, annál drágább a gyémánt, mert logikus, hogy egy aránytalanabb követ, ha tökéletesre szeretnénk csiszolni, veszít súlyából, így kisebb karát súlyra kell ugyanazt az értéket számítani, mint egy nagyobb, de aránytalanabb kőre. A briliáns csiszoláson kívül még ajánlani szoktuk a négyszögletes princess csiszolást, ami bár nem úgy csillog mint egy briliáns, de még mindig sokkal mutatósabb, mint mondjuk egy smaragd vagy egy baguette csiszolás, amik jóval kevesebb fazettából állnak, ezáltal kevésbé verik vissza a fényt.
MILYEN SZÍNÁRNYALATÚ LEGYEN A GYÉMÁNT?
A gyémántok színét ABC sorrendben osztályozzák, de a legjobb színnek a D színt jelölték meg (D mint diamond), majd ezt követően E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O-P, W-Z színosztályok vannak. A gyémánt minél színtelenebb, annál közelebb van a D színhez és annál ritkább a természetben az előfordulása, ezáltal az ára is magasabb. Fontos tudni, hogy a gyémánt nem egy kifejezetten ritka anyag a természetben, de a fehér, azaz színtelen gyémántok nagyon ritkák és értékesek. Pl.: míg egy D színű IF tisztaságú 1 karátos gyémánt ára kb. 5 millió forint, addig egy pl.: M színű P3 tisztaságú 1 karátos gyémánt ára már csak kb. 200 000 Ft. Tehát a gyémánt akkor igazán értékes, ha ritka szép. Fontos, hogy a gyémánt színe jó fehér legyen, mert a színbeli különbségeket szabad szemmel is jól lehet látni. Mi azt szoktuk tanácsolni, hogy egy eljegyzési gyűrű legyen minimum K színű, de általában F és I közötti színeket szoktak választani a vevők, ezek ár-érték arányban általában a legjobbak. Sárga arany gyűrűhöz fontosabb, hogy fehérebb legyen a gyémánt, ahhoz inkább D, E, F, G színeket szoktunk javasolni, fehérarany ékszerekhez viszont lehet egy picit olcsóbb követ is választani, mert akár egy K-s vagy egy L-es színű gyémánt is jól néz ki, mivel elég mennyiségű fehér fémmel van körülvéve.
MILYEN TISZTASÁGÚ GYÉMÁNTOT ÉRDEMES ELJEGYZÉSI GYŰRŰBE TETETNI?
A tisztaságot a legtisztábbtól haladva IF, VVS1, VVS2, VS1, VS2, SI1, SI2, SI3, P1, P2, P3 jelzővel látják el. Jelentésük: Internally flaweless – teljesen zárványmentes, Very very small inclusions – nagyon-nagyon pici zárvány, Very small inclusion – nagyon pici zárvány, small inclusion – pici zárvány, majd a P1 tisztaságtól indul, hogy a zárvány, akár már szabad szemmel is látható lehet. Fontos tudni, hogy ezek a fenti besorolások elsősorban csak a gyémánt értékmeghatározásához fontosak, mert minél tisztább, annál ritkább a gyémánt előfordulása a természetben, ezáltal annál értékesebb. Ahol a zárvány helyezkedik el, ott a fény nem tud áthaladni a kövön, így a csillogás is csökken. Mivel csak a P1, P2, P3 besorolású gyémántoknál lehet látni esetleg szabad szemmel is a zárványt, ezért gyakorlatilag SI3-tól felfelé bármilyen tisztaság jó lehet funkcionálisan. Elsősorban elvi kérdés szokott az lenni, hogy mondjuk VVS gyémántot választ valaki, hiszen egy VVS vagy egy VS besorolású gyémánt között gyakorlatlan, szabad szemmel nem is látható csillogásbeli különbség. Mi a vásárlóknak tízszeres nagyító alatt is megmutatjuk a gyémántokat, és azután hozzák meg a döntést, hogy végülis milyen tisztaságú drágakövet szeretnének.
Leave a reply